A koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek és a munkaerő-piaci visszaesés nagymértékben sújtotta a felsőoktatásban résztvevő hallgatókat is. A megélhetési és lakhatási gondoktól, a szülők támogatásán át egészen rögös út vezetett az újra stabilnak mondható munkavállalásig.

A diákok hitellel pótolták a kieső fizetésüket?

Több mint 30.000 új igénylés érkezett Diákhitelre 2020. május 1-je óta

2020. május 1-től vezették be az eddigi hallgatói hiteleken felül a kamatmentes, teljesen szabad felhasználású Diákhitel Pluszt. Az igénylők közel 92%-a a választható legmagasabb összegre tartott igényt. Az új hitelt feltételezhetően javarészt kieső bevételeik pótlására, anyagi helyzetük megerősítésére vették fel. Egy tavaszi jogszabálymódosítás lehetővé tette azt is, hogy a felsőoktatásban tanulók május 1-től az első szemeszterre visszamenőleg is igényelhessék a rendkívül kedvező kamatozású, szintén szabad felhasználású Diákhitel 1-et.

A Diákhitel Központ adatai szerint 2019-hez képest 2020-ban a szabad felhasználású Diákhitel 1-re 15,7%-kal nőtt az igény, a képzési díj térítésére igényelhető Diákhitel 2 esetében pedig 23,1 százalékkal csökkent, ami arra enged következtetni, hogy kevésbé a tanulmányaikat, sokkal inkább az egyéb, valószínűleg megélhetési költségeiket fedezték a hitelből származó bevételből.

A diákok hitellel pótolták a kieső fizetésüket?

A diákok jelentős része a tanulmányai mellett végzett munkából tartja fenn magát, és akik a járvány miatt elestek az álláslehetőségektől, a kiesett bevételt így tudták pótolni. A kollégiumok bezárásával az alkalmi munkákat vállalók például rákényszerültek arra, hogy más módon oldják meg a lakhatásukat. Ha albérletbe költöztek, akkor ezzel is nőttek a költségeik, ha pedig haza kellett költözniük, sok esetben teljesen elestek a diákmunka-lehetőségektől.

Akik alapvetően albérletben éltek diákként, azok számára is égető problémát jelentett a munkák részleges vagy teljes elvesztése. Ha fenn akarták tartani az albérletet, ezzel megtartva a lehetőséget, hogy amint lehet, újra munkába álljanak, akkor valamiből finanszírozni kellett a kiadásokat. Sőt, a munkájuk elvesztése miatt azok a diákok is dönthettek hitelfelvétel mellett, akiknek nem a megélhetésük, lakhatásuk függött ettől, hanem egyszerűen hozzászoktak, hogy van bevételük. Dénes Rajmund Roland hozzátette azt is: "adott esetben az is előfordult, hogy ha a szülők elveszítették a munkájukat, akkor a diák a saját keresetéből és az emellé igényelt hitelből tudta támogatni őket. Tudunk ilyen példákról is."

Ősztől már könnyebb volt munkát találniuk a diákoknak

"Onnantól kezdve, hogy áprilisban bezárták a kollégiumokat, a diákok nehéz helyzetbe kerültek, sokan elveszítették a lakhatásukat, megváltozott a tartózkodási helyük. A diákszövetkezetek próbálták ezt áthidalni, segíteni helyben munkát találni a diákoknak" - mondta el lapunknak Dénes Rajmund Roland, a Mind-Diák Szövetkezet igazgatója. A helyzetet nagyban nehezítette, hogy az addig kedvelt diákmunka-lehetőségek egy részénél nem folyhatott tovább a munka, részleges vagy teljes leállásokat kellett átvészelni a cégeknek.

A munkaadók a diákszövetkezetekkel együttműködésben igyekeztek minél gyorsabban megoldást találni és ahol lehetett, átálltak a home office megoldásokra. Egyre több diák visszatérhetett a korábbi munkaköréhez, immáron otthoni munkavégzéssel.

Őszre már az volt a jellemző, hogy a vállalt munkaórák száma akár másfélszeresére is megnőhetett a tavaszihoz képest, amit az ismét elrendelt digitális oktatás valamint az egyre több home office munkalehetőség nagyban segített. Akár 80-100 munkaórát is vállaltak havonta a diákok, és volt is igény rá, hogy többet dolgozzanak.

A bérek viszont nem nőttek

A meglévő bérek nem változtak, hiszen a munkaerőpiacon nem jelentkezett hiány a szakképzett/szakképzetlen diák munkaerőből sem.

„Mivel múlt évben nem született bérmegállapodás a munkaadók és a szakszervezetek között, ezért a kivárás jellemző. Egyelőre nem érintette ez a diákok bérét közvetlenül, hiszen az órabérük jellemzően magasabb, mint a minimálbér, szakképzett pozíciókban pedig mint a garantált bérminimum. Viszont az emelésnek mindig van hatása a diákbérekre, ezért reméljük, hogy a megállapodás ebben a hónapban megszületik és februártól már magasabb bérezésre lehet számítani.” - tájékoztatott Dénes Rajmund Roland.

Mit hozhat 2021?

A DiákÉsz, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének elmondása szerint az iskolaszövetkezeti tagjaik ugyanarra a diákfoglalkoztatási volumenre tértek vissza, mint a járványt megelőzően. "Ez azt jelenti, hogy nincs kevesebb munka, nincs kevesebb diák, aki dolgozna, viszont ők sokkal intenzívebben, több órát dolgoznának. Ezáltal a betöltendő helyek száma jelenleg kevesebb" - magyarázta a Mind-Diák igazgatója.

A diákszövetkezetek folyamatos háttértámogatást nyújtanak a cégeknek a járványhelyzet okozta munkaerő-piaci nehézségek megoldásában. Ha például az online oktatásra való átállás vagy COVID érintettség miatt egy diák átmenetileg kiesik a munkából, akkor azonnali jelleggel elindítjuk a helyettesítés megszervezését, úgy ahogy normál esetben is igyekszünk maximálisan lefedni a cégek igényeit. Fontos, hogy ezekben a helyzetekben figyelünk arra, hogy aki önhibáján kívül esik el a munkavégzéstől átmeneti jelleggel, annak próbáljuk a későbbiekben visszaadni a pozícióját, amint lehetőség adódik rá.