Mindenki zacskónyi ajándékkal és katalógussal járkál föl-alá a HVG állásbörze standjai között. Egyes kiállítók egyedül támasztják a pultot, máshol kígyózó sorokban állnak a fiatalok és a felnőttek. De vajon mitől tűnik vonzónak egy adott cég minden háttérinformációt, hírnevet félretéve – már ha ez egyáltalán lehetséges? Állásbörze kiállítók a diákok szemszögéből.

Emberközelség és játékosság az állásbörzén

Mosolygó, segítőkész emberek

Amint meglátták, hogy a közelükben tollászkodom és a prospektusuk felé nyúlok, azonnal a segítségemre jöttek. De persze akadtak a „robotszerűen” segítőkészek is, akiken érződött, hogy valójában a hátuk közepére kívánnak, és azok is, akik inkább folytatták a kollégájukkal való beszélgetést és úgy tettek mintha észre se vettek volna. Valahol a kettő között, félúton találtam a többséget. Akiket ennél a pontnál különösen kiemelnék, az az EPAM, a Waberer’s és a Vodafone.

Hízelgő ajándékok – ételek

A legkézenfekvőbb vonzerő a csomagolásban rejlik, ezzel senki se mondana újat. Temérdek frappáns ajándéktárggyal találkoztam, ezek közül is például: összecsukható fésűvel (IBM), ajakbalzsammal (Mylan), ping-pong ütővel (Knorr-Bremse), fülhallgatóval (Cognizant). Nem mellesleg a sok séta és információgyűjtés nem csak lefárasztott, de rengeteg időt is elvett, így észrevétlenül telt el három óra úgy, hogy egy falatot se ettem (– ezért mondanom sem kell mennyire hálás voltam például a Budapest Banknak, a Suzukinak és természetesen a Lidl-nek egy-egy ajándék süteményért.)

Játékok, látványosság 

A Mercedes-Benz látványos versenyautó szimulátoránál hatalmas sor és videózó nézőközönség álldogált, azt hiszem ezt senki se tudta igazán felülmúlni. Szintén tömeg az OTP CV fotó készítésénél, a DM sminkpult előtt vagy az UNIX-nál, ahol Kovács András Péterrel lehetett beszélgetni. De számomra egyértelműen a Budapest Bank játéka vitte a prímet: habos muffinba tűzdelt zászlókra kellett egy motiváló idézetet/gondolatot írni, és cserébe elvihetted valaki más gondolatával feltűzdelt muffinját. Én a következőt kaptam: Sikerülni fog! (És végül is sikerült ebéd nélkül túlélnem a börzét hála az ehhez hasonló inspiráló és laktató játékoknak. Illetve vagy ötven cégnek lecsippantania a dossziém vonalkódját, de persze ez még semmit sem jelent.) 

Közvetlenség, emberközelség

Egyértelműen azok a cégek tűntek szimpatikusnak, ahol az emberek nem maradtak a felszínes nyájasság szintjén, hanem felvettek egy közvetlenebb, barátibb hangnemet. Nem csak a szakmai dolgokra tértek ki – például egy adott pozíció elvárásaira, a cég sikereire – hanem szívesen beszéltek a kollégákról, a céges rendezvényekről, és ugyanúgy kitértek az állás nehézségeire is. Erre volt példa a Cognizant, a GE, a BOSCH és az IBM pultjánál is, ahol kifejezetten élmény volt ácsorogni.

Nem meggyőz, csak informál 

Akik nem éreztették azt velem, hogy minden áron meg akarnak győzni, és akarják a CV-met, hanem csak a kérdéseimre válaszoltak érthetően és kielégítően, azoknál sokkal tovább időztem, mert őszintébbnek és hitelesebbnek találtam őket. Ami sokszor például nem volt egyértelmű az egyes állásoknál, hogy szükséges-e gazdasági végzettség, szakmai tapasztalat vagy a nyelvtudást igénylő munkáknál a szakmai nyelvvizsga. (Nem mindig volt elvárás.) További felmerülő kérdés volt, hogy egy diák dolgozhat-e teljes munkaidőben, vagy van-e lehetősége a későbbiekben teljes munkaidősként dolgoznia. 


A fenti szempontok alapján ők voltak a kedvenceink:

  • Budapest Bank
  • Mercedes-Benz
  • Vodafone 
  • Citi
  • Cognizant
  • Bosch
  • Mylan
  • IBM
  • GE
  • Knorr-Bremse